Fórum

Név:
E-mail cím:
Üzenet:

Az itt elküldött üzenetek csak az e-mail-ben Önnek érkező aktiváló link megnyitása után lesznek láthatóak.

Oldalak: [1][2][3][4][5][6][7][8][9][10][11][12][13][14][15]
Bányai István
2012.05.07. 20:52
Sejtes antigének oldódását eredményező effektor mechanizmus (kémia)
kérem fordítsák magyarra ezt a meghatározást! :-)
BV
2012.05.03. 12:37
Tisztelt Kovács J. László!

Köszönöm gyors és - nem utolsó sorban - hasznos válaszát.

Minden jót kívánok: BV
Kovács J. László dr.
2012.05.02. 18:23
Tisztelt BV!

Önnek teljes mértékben igaza van, és ahelyett, hogy hosszas magyarázkodásba fognék, osztom Önnel a véleményem!

Csupán annyit tennék hozzá, hogy gyönyörű nyelvünk mindennapos elsekélyesedése többek között az ehhez hasonló rövidítésekben is megmutatkozik. Úgy tűnik, mintha "fárasztana" bennünket egyes szavak teljes kiejtése.

Csak egyetlen példát mondanék, amely engem -valahányszor csak hallom- mindannyiszor felháborít. Ez pedig így hangzik, nem kevésbé tiszteletlenül is: "viszlát!"

Üdvözlettel: Kovács J. László dr., szerkesztő
BV
2012.05.02. 17:04
Tisztelt Szerkesztők!

Örülök, hogy rátaláltam oldalukra! :)
Egy olyan kérdésben kérem szíves segítségüket, állásfoglalásukat, amely napok óta foglalkoztat:
Van-e különbség az "automata" és "automatikus" szavak jelentése/használata között?
Megnéztem természetesen szócikkeiket, amelyből az derül ki számomra, hogy a két szó jelentése megegyezik.
Engem azonban kifejezetten zavar, hogy mostanában sokan használják környezetemben az "automata levélküldő"; "automata értesítés"; etc. kifejezéseket. A fülemnek sokkal jobban esik az adott példákat felhozva: az "automatikus értesítés" és az automatikus levélküldő" kifejezés.
Várom megtisztelő válaszukat!

Üdv. BV.
Kovács J. László dr.
2012.05.02. 13:14
Kedves Szabó János Úr!

Szeretném kiegészíteni az előzőekben általam írottakat azzal, hogy az "illetve" kifejezésnél még gyakoribb az "illetőleg" kifejezés használata egyes jogi formulákban.

Ugyanakkor meg kell mondanom, zavarba hoz azzal, hogy "és" jelentésre hivatkozik, ugyanis az "illetve" szó jelentése nem azonos az "és" kifejezéssel! Emlékezetem szerint ugyanis a "vagy" kifejezés használatát taglaltam...

Különösen pedig azzal hoz zavarba, hogy "... a weboldal szócikke nem volt egyértelmű...". Őszintén szólva, nem tudom, mire is utalt most ezzel?

Üdvözlettel: Kovács J. László dr., szerkesztő
Szabó János
2012.05.02. 11:36
Kedves dr. Kovács J. László!

Értem, tehát csak stilisztikai fogásról van szó. Én azt nem tudtam, hogy a jogi szaknyelvben előfordulhat-e "és" jelentéssel, ugyanis a weboldal szócikke nem volt egyértelmű ez ügyben.

Üdv, János
Kovács J. László dr.
2012.04.26. 21:35
Kedves Szabó János!

Szívesen, máskor is ... :-)

Ami mostani kérdését illeti, nos, "van benne valami". A szabatos jogi nyelvezet szívesebben használja az "illetve" kifejezést. A "vagy" bizonyos tekintetben kissé
hétköznapiasnak tűnne.

Hadd világítsam ezt meg egy egyszerű példával:

"A tartozást a bíróság készpénz kifizetésével illetve közmunka végzésével rendelte el kiegyenlíteni". Ezt egyszerűbben is kifejezhetnénk: " Fizet vagy dolgozik a tartozás fejében".
Ez a fajta kifejezés viszont egy paragrafusban nem festene valami jól ... már ami a stílusát illeti.

Üdvözlettel: Kovács J. László dr., szerkesztő
Szabó János
2012.04.26. 18:28
Kedves dr. Kovács J. László!

Köszönöm a válaszát! Elnézést a hibáért, előfordul gépeléskor.
Még egy kérdésem lenne:
Jól tudom, hogy az "illetve" szó egy jogszabályban használva "vagy"-ot jelent?

Üdv, János
Kovács J. László dr.
2012.04.24. 17:41
Kedves Szabó János!

Kérdésére válaszolva:

a szinallagmatikus jelentése: kölcsönösen kötő, kétoldalúan kötő, kétoldali kötelezettséget létrehozó és kapcsolódó

Az érdekelne szavunk máskülönben egy l-el írandó. De ez bizonyára gépelési elírás volt Öntől.

Üdvözlettel: Kovács J. László dr., szerkesztő

A szó görög eredetű, és a szinallagma kölcsönös szerződés jelentésű szóból ered.
Szabó János
2012.04.24. 07:15
Kedves szerkesztők!
Engem az érdekellne, hogy mit jelent a következő szó:
szinallagmatikus
Üdv.
Kovács J. László dr.
2012.04.23. 21:37
Kedves Fábi!

Köszönjük az észrevételt. A hiba nyilvánvalóan gépelési elírásból származó.
Megerősítem tehát: "diszpozíció" a szóban forgó szócikk, melyre máris javítani fogjuk.

Üdvözlettel: Kovács J. László dr., szerkesztő
Fábi
2012.04.23. 21:21
Egy apró hibát találtam:

http://meszotar.hu/keres/diszpoz

Diszpozíció és nem diszpozícó.

Üdv, Fábi
Pánczél Gábor
2012.02.24. 08:27
robusztus és nem robosztus
Pálinkás István
2012.02.08. 14:27
Kedves Leila!
A szótárprogram korábbi verziója a http://pistvan.hu/meszotar3.zip címről letölthető ugyan, de már nem frissítjük.
Leila
2012.02.08. 12:49
Tisztelt Szerkesztők!

A szótárból létezik-e még a gépre letölthető alkalmazás? Örülnék, ha tudnának biztosítani belőle elérhető verziót.

Köszönöm!
Kovács J. László dr.
2011.12.27. 21:07
Tisztelt Hűvösvölgyi Lajosné!

A luk szó is szerepel a Magyar Értelmező Kéziszótárban ebben a formában: Lásd: lyuk.
De ettől függetlenül tudjuk, hogy a jelentés szerint csaknem azonosak.

A luk alak a lyuk szónak népies kifejezési formája, melyet még ma is széles körben használnak főleg a beszédben.

Nem minden esetben helyettesíthetik azonban egymást.

Példaként említeném ezt:

az egér lyuka ill. az egér luka.

Előbbi alatt az egér lakásának bejáratát értjük, utóbbi alatt pedig főleg az egér ama testrészét, ahonnan az egérpiszok szokott távozni.

Üdvözlettel: Kovács J. László dr., szerkesztő
HÜVÖSVÖLGYI LAJOSNÉ
2011.12.27. 20:41
A LYUK SZÓT ÉRTEM, DE SZEREPEL A HELYESÍRÁSI SZÓTÁRBAN LUK KIFEJEZÉS IS.
UTÓBBI MIT JELENT? UGYANAZT?
Kovács J. László dr.
2011.12.21. 22:28
Kedves Kubikné Bíró Erzsébe!

Köszönjük észrevételét, azonban ebben az esetben az alábbi formában található meg ez a szócikkünk:

"parentézis (görög) Zárójel, beszúrás, betoldás."

Kérjük, próbálja megtalálni a keresési opciók megfelelő beállításával Ön is ...

Üdvözlettel: Kovács J. László dr., szerkesztő
Kubikné Bíró Erzsébe
2011.12.21. 20:09
parentézis jelentése:zárójel
Kovács J. László dr.
2011.12.18. 13:04
Tisztelt Nyárfás Balázs!

Véleményének első sora érthető csupán számunkra!

Ha ezzel az idézettel arra kíván célozni, hogy valamilyen szócikkünk nem lenne helyes értelmezésű, akkor azt csak abban az esetben tudjuk akár Öntől is elfogadni jobbító szándékával, ha értelmesen ki is fejti mondandóját.

Kérjük tehát, hogy legyen szíves-ha még fontos az Ön számára-érthetőbben megfogalmazni, mi a véleménye. Ez nem csupán a szerkesztő számára lenne fontos, hanem ezt a vélemény-oldalt látogató többi társának is!

Tisztelettel: Kovács J. László dr.


Nyárfás Balázs
2011.12.18. 10:33
"Nem az árt nektek amit nem tudtok, hanem az amit rosszul tudtok."
Az Atilla név Magyar=Hun, hiszen a magyarok első királya, a Magyar=Hun népnek étele, itala!
Tisztelettel: Nyárfás Balázs.
Kovács J. László dr.
2011.12.15. 13:03
Tisztelt Sűrű Péter Úr!

Köszönjük kérdéseit, melyekkel kapcsolatos szócikkek még hiányoznak szótárunkból...

Válaszom az alábbi:

- konformitás: latin eredetű szó, mely számos nyelvben fellelhető lényegében azonos jelentéstartalommal.

Egyrészről jelenti az ember alkalmazkodását, beilleszkedését (társas értelmű „lelki kényelmesség"-ként is aposztrofálható)

Másrészről pedig egyezést, hasonlóságot, összhangot jelent.

A társadalmi életben történő részvételünk alapját képező fogalmat érintett ezzel.

A nonkonformitás lényegében az előzőekben taglalt fogalmaknak bizonyos ellentéte:

nonkonformizmust, eltérést, a normák tagadását, nem alkalmazkodást jelent.

A nonkorformitás szónak a földtanban a rétegek települési módjának leírásában ún. "magmás intrúzió" (üledéksorokba benyomuló egy idegen test :magma) jelentése is használatos.

Az "akonformitás" kifejezéssel én még nem találkoztam; ez feltételezhetően egy olyan mesterséges konstrukció, amely analóg számos a-fosztóképzős szavunkkal (pl. szimmetria-asszimmetria). Félő ezért, hogy egyezése a "nonkonformitás" szavunkkal alapvetően nem elfogadott...

Felhívom figyelmét arra, hogy az Interneten bőségesen, e témakörrel foglalkozó írást találhat.

Üdvözlettel: Kovács J. László dr., szerkesztő
Sűrű Péter
2011.12.15. 11:20
Tisztelt Kovács László!

Szeretnék feltenni két kérdést.
Mit jelent a konformitás és a nonkonformitás? A nonkonformitás megegyezik az akonformitással?

Üdvözlettel: Sűrű Péter
Kovács J. László dr.
2011.12.14. 21:18
Tisztelt Kócsi Úr!

Soha nem késő a MÉSZ-szel találkozni!

Oldalunk abszolút regisztráció nélküli.

Ami a példamondatokat illeti: nos, szócikke válogatja. Természetesen szép számmal fordulnak elő ilyenek is. Ezeket a használat közben sorjában felfedezheti majd.

Üdvözlettel: Kovács J. László dr., szerkesztő

Kócsi Imre
2011.12.14. 18:51
Most találkoztam először ezzel az oldallal. Nem kell regisztrálni? Nem szoktak a szavakhoz példamondatokat tenni, vagy pl. helyzeteket, szituációkat ismertetni, ahol használják? Egyébként tetszik az oldal!!!
Oldalak: [1][2][3][4][5][6][7][8][9][10][11][12][13][14][15]