| Szó | Jelentés |
| vájú (szleng) | Asztal. |
| falc (német) | Vájat, horony. |
| koilonychia (görög) | Kanálszerűen kivájt köröm. |
| koilo… (görög) | Vájt, konkáv (szóösszetételben) |
| anyameder | Folyóvíz vájta természetes talajmeder. |
| nút (német) | Horony, vájat, rovátka, barázda. |
| alveolus | Kis sejt, üreg, vagy vájat (anatómia) |
| bödön | Balatonon a fatörzsből vájt lélekvesztő ladik. |
| cavernosus 3 latin | üreges, kivájt, barlangos (anat eü) |
| itinerarium (latin = "vezető") | Itinerárium: vájt szonda szike vezetésére. |
| cavitas, atis f latin | üreg, üres rész, kivájt rész anat is |
| gödrös fenék | A víz feneke gödrös, amikor kisebb-nagyobb vájásai vannak. Halas hely. |
| barázda | Vájulat: oszloptörzs, pillér felszínébe vájt függőleges vájolat (építészet) |
| küpü | Kivájt fa vagy kő, amelybe a forrásvíz összegyűl (székely szó) |
| ontor | Vájat a fából készült tárgyon, illeszkedő rész számára (erdélyi szó) |
| hilum | Hilusra hasonlító benyomódás vagy vájat az agy nucleus olivarisaban (apróság, csekélység) |
| bödönhajó | Egyetlen fatörzsből kivájt, kiégetett csónak. A legszebb példány a nyíregyháza-sóstói Múzeumfaluban található. |
| fánc | Falc (fában levő vájat, melybe ellendarab illik bele) (székely szó) |
| buffogató | Balatonkenesén furkó alakú, kivájt fejű szerszám a halak riasztására. Ld. bukló, bufoló, bufonó. |
| cavus 3 latin | üres, üreges, kivájt, odvas, öblös, beesett szemek, homorú, mély árnyék, magas partú folyó |
| vályú | V.ö. vályú; Deszkából készült, vagy fatörzsből homorúan kivájt itató- vagy etető alkalmatosság. Ma már betonból is készítik |
| puttyogató | Algyő, Kopácsi, Tisza-Abádszalók környékein a kuttyogató. A talpa ki van vájva, tehát legközelebb áll a Volga-mellékihez. Ld. buttyogató, kuttyogató (halászat) |
| barázda | Ekével a földbe vájt hosszú, párhuzamos, szabályos távolságban levő és egyenletesen mélységű barázda. Ebbe vetik a magot, majd boronával (l. ott) elfedik. |
| fúru-lyuk | Csak a népnyelvben található szó. Olyan kis helyet jelöl, ahová szívesen bebújna az, akinek szégyellni- vagy félnivalója van. Akkora hely, amit egy fúró hegye kiváj. |
| gőbe | Csík, Gyergyó, Udvarhely, Háromszék mellezz a víz vájta mélyedés, a pisztráng tartózkodási helye. Innen gübű, gübűlő a rúd. Gübűl a gübűvel a góbében a pisztrángot zavarja, hálóba kergeti. |
| teknő | Deszkából készült vagy fatörzsből kivájt, esetleg bádogból készült vagy azzal borított olyan vályúszerű háztartási eszköz, amelyet mosásra használtak. Egyes változatait dagasztásra használtak. Hajdanán a teknő készítésével a teknővájó cigányok foglalkoztak. |
| vályú | Eredetileg fából vájt, különböző rendeltetésű fa edény. Általában állatok etetésére, itatására szolgáló építmény. "Egy mázas csupor is áll ott, bütüben, a vályú bal párkányán". Helytelen írásmód: "vályű |
| Padmaly | Sokféle jelentése van. Az egyik, kevésbé ismert a vízpart aljában lévő, víz vájta üreg. A másik a sírgödör oldalába ásott üreg a koporsó számára. (A padmalyos temetés ma is szokásban van néhány helyen). A harmadik a mennyezet elnevezése, a pod, "alatt" szláv szóból alakult. |
| Csutora | Lábakon álló fakulacs, amelyet esztergán formáztak ki egyetlen fatönkből, majd a belsejét vájták ki. Régente igen elterjedt ivókészség volt, nemcsak a pásztorok és parasztok, hanem az úri rend is használta utazáskor, vadászat alkalmával. Helyenként faragással cifrázták, volt, hogy bőrrel is bevonták. A csutorások fontos mesterek voltak, ennek bizonyítására csak annyit, hogy 1734-ben Veszprém városában 14 mester dolgozott. Másik jelentése a pipaszáron a szopóka. |
| szurdok | Meredek falú, patak vájta völgy; szoros szurdok-völgy (a Kovácsi-patak völgysorosa Pilisszentlászló alatt). Tájnyelveken van "szurdék, szurdik, szurgyék" alakja is. "És nincsen út! Csak összegyűlt lucsok a szurdikokban se ösvény, se lábnyom" (Illyés: Árpád). A "szorít, szorul"igék ősi szor- tövéből. A -dok, -dék, képzőt megleljük a szándék, ajándék szavakban is. |
| guberál (német, jiddis) | Szemét, hulladék között még felhasználható tárgyak után kutat. "Guberálni jártak a szeméttelepre". Szemét közül előkotor földből, romhegy alól, kutatók vájták ki, de szinte tíz körmükkel, ahogy - nyomorult ország! Magyarország! - majd az egész múltat guberálhatjuk, cserepenkint" (Csanádi Imre: Gyámkő fejecske). Pénzt apránként összekotor (pl. a zsebeiből). "Hat ötvenet guberált össze". Leguberál: pénzösszeget kelletlenül, darabonként megszámlálva letesz, "leszurkol". "Elfogták a piros ultimat kontrával, négy nyolcvanat kellett leguberálnom". A bizalmas nyelv szava. |
| kas | A méhkas rövidebb változata. A méhtartás időszakaiban különböző kasokat találunk. A köpű fatörzsből készült vájással és égetéssel vagy belül üres fatörzsekből. Ezeket gazdag faragásokkal díszítették. Fában szegény vidékeken gyékényből vagy szalmából fonták a kast. Volt, ahol egy darab fűzfát hasítottak, és a vesszőből font kast marhatrágyás agyaggal betapasztották. A múlt század második felétől a kasokat felváltották a fából készült kaptárak, így napjainkban csak szórványosan találunk régi formákat. Ezenkívül kasnak nevezik még a szekér aljához és oldalához illeszkedő kosárszerűen fonott tartót, illetve a nagyobb kosarat is. |