| hermetikus (görög = "hermészi") | Légmentes hermetikusan záró ablak, dugó. Tágabb értelemben: hozzáférhetetlen, a külvilágtól elzárt vagy elzárkózó, visszavonult. "Hermetikus magányban élte utolsó éveit". "A hermetikus költészet elzárkózik a tágabb közönségtől, csak szűk kör számára érthető, rejtelmes és talányos témákkal és eszközökkel dolgozik". A szó eleinte az alkímiára vonatkozott, annak titkos és az avatatlanoktól elzárkózó tudományára. Azért "hermészi", mert az alkimisták az egyiptomi Thot istenségnek tulajdonították tudományuk alapítását, akit Hermész Triszmegisztosznak ("háromszor-legnagyobb Hermésznek") is neveztek. |