Fórum

Név:
Üzenet:
Oldalak: [1][2][3][4][5][6][7][8][9][10][11][12][13][14][15]
Nagy Natália
2013.08.31. 07:50
Szomorúan olvasom a szerkesztés megszűnéséről a közleményt, pedig most hozott ide a Google. Keresem az "Eugenista" szó pontos jelentését! Aki tud segítsen. Köszönettel - Nati
Kovács J. László dr.
2013.08.26. 07:46
Tisztelt Felhasználóink!

Ez úton közöljük Önökkel, hogy a Tudományos és Köznyelvi Szavak Magyar Értelmező Szótára
bővítését technikai okokra tekintettel befejeztük!

Kérjük, amennyiben valamely szócikk értelmezésében segítségre, tanácsra szorulnának, a megoldást szíveskedjenek az Internet nyújtotta lehetőségek széles keretei között megoldani. Vagy pedig úgy, hogy kedves Felhasználóink nyújtsanak ebben segítséget egymásnak!

A szótár további használata töretlenül megmarad, csupán az üzenetek kezelésében történt változás, melyhez szíves megértésüket kérjük.

Én a szerkesztőség nevében megköszönöm több éves aktivitásukat. Remélem, segítségükre tudtam minden alkalommal lenni!

Üdvözlettel: Kovács J. László dr., szerkesztő
Kovács J. László dr.
2013.07.22. 08:57
Kedves Kovács Gábor Úr!

Amennyiben Arany János tollából való szavakat keres szerény szótárunkban, az valóban megeshet, hogy nem talál rá kellő magyarázatot. Arany számára ugyanis szinte speciális köznyelvi szavak szótárát kellene létesíteni. Erre azonban mi nem vállalkozhatunk.

Mi magunk is kesergünk éppen eleget azon, hogy adatbázisunkban nem minden keresett szó vagy kifejezés található meg!

Hogy ennek elejét vegyük, kérem, konkrétan jelölje meg azokat a szavakat, amelyek keresésénél Ön nem talált rá a megfelelő válaszadásra. Mihelyt elküldi ezeket, ígérem, hogy szinte azonnal nekiállok a válasz megadásának. S mi ennél is több, ezzel adatbázisunkat is gazdagítani fogom! Egyelőre ennyit tudok Önnek segíteni.

Üdvözlettel: Kovács J. László dr., szerkesztő
Kovács Gábor
2013.07.22. 00:08
Négy szót írtam be, egyet sem ismert.
Ha az ember Arany Jánostól idéz egy szót, azt azért illene tudnia egy "Tudományos" értelmező szótárnak.
Elkeserítő.
Kovács J. László dr.
2013.06.23. 19:16
Kedves Hunya Márta!

Helyesírásunk általános szabálya szerint az állandó címek minden elemét nagy kezdőbetűvel

írjuk, kivéve a kötőszavakat és a cím belsejében lévő névelőket.

Például álljon itt:

Ítéletek és Határozatok Tára

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

E tekintetben íródik a Tudományos és Köznyelvi Szavak Magyar Értelmező Szótára is.

Üdvözlettel: Kovács J. László dr.
Hunya Márta
2013.06.23. 18:46
Kedves Szerkesztők! Szeretném megtudni, miért csupa nagybetűs a cím (mint a netes Magyar értelmező szótár esetében is). Én még úgy tudom, hogy az egyedi címeket (A magyar helyesírás szabályai 19. pontja értelmében) nem így kell írni. A szabályzat példaanyagában a Magyar értelmező kéziszótár is szerepel. Azt tapasztalom, hogy a címek nagybetűsítése az angol példa nyomán terjed, de szabálytalanul. Üdvözlettel: Márta
Kovács J. László dr.
2013.05.07. 21:35
Tisztelt dr. Péter Sándor Úr!

Köszönjük elismerő szavait, melyeket nagy valószínűséggel szótárunknak adresszált!

Célunk, hogy ez a szótár minnél szélesebb körben használható legyen, se ne csupán
azok számára, akik írással foglalkoznak, hanem az olvasással foglalkozók számára is.

Üdvözlettel: Kovács J. László dr., szerkesztő


dr. Péter Sándor
2013.05.07. 17:31
Kedves Szerkesztő Úr!
Nagyon kellett már egy ilyen, sokat segíti az írással foglalkozó emberek munkáját!
Köszönettel:
dr. Péter Sándor
Kovács J. László dr.
2013.04.11. 19:34
Kedves Jámbor Eszter!

A javító szándéknak mindig örülünk és hálásan köszönöm észrevételét!

Szübarisz (latinos írásban Sybaris) valójában a dél-itáliai Lucania keleti partjánál akháj telepesek általi alapítású gazdag kereskedő város volt, s egyben folyónak is neve. Maga a város a Kr. e. 8. században (i.e. 720-ban) létesült, a mintegy százezer lakossága között dúsgazdag kereskedők is éltek.

Lakosai, a szibariták, dőzsölő, tivornyázó, elpuhult életmódjukról voltak hirhedtek. Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz c. versében is említi e népet (ld. a szibarita szócikken).

Cassano all’Ionio ma már csupán község, melynek lakossága manapság alig több 17 ezernél. A várost i.e. 510-ben a krotóniak elpusztították, lakói pedig részben elmenkültek onnan és nem messze onnan új város alapítottak a tarentumi öböl mellett Thurioit (latinosan Thurii) néven (i.e. 443).

A köszég területén még ma is megtalálhatók Szübarisz romjai.

Üdvözlettel: Kovács J. László dr., szerkesztő
Jámbor Eszter
2013.04.11. 10:23
Egy apró tévedésre szeretném felhívni a figyelmet: Szübarisz nem Kis-ázsiai város, hanem az ókori Görögországhoz tartozott, és az olasz csizma talpánál helyezkedett el (ma: Cassano all’Ionio). Kis-Ázsia felé jelentős kereskedelmet folytatott.

További jó munkát kívánok:
Jámbor Eszter
Pálinkás István
2013.04.05. 10:08
Kedves Edit!

Ez az értelmező szótár jómagam (webfejlesztés) és Kovács J. László dr. (szótári adatbázis, lektorálás) közös munkája, más nem vesz részt a fejlesztésben. Egyikünk sem dizájner, sőt, a programozóknak (sok helyen hallani) nincsen szépségérzékük, "nem tudjuk eldönteni, hogy két dolog közül melyik a szebb" (idézet egy szoftverfejlesztői konferenciáról). Ennek ellenére úgy gondolom, az oldal kellemesen néz ki, nem bántja a szemet. Természetesen nem tehetünk egyszerre mindenki kedvére, ebben az évben az oldal megjelenésének legfeljebb kismértékű változására lehet számítani. A szótár életében a következő nagy lépést az adatbázis szerkezeti átalakulása fogja jelenteni, azonban jódarabig erre is várni kell.

Pálinkás István
Kovács J. László dr.
2013.04.05. 09:39
Tisztelt Fürediné Kiefere Edit!

Úgy tűnik, kezd egy fórum kialakulni a MÉSZ háttere tárgyában!

Én ebben a kérdésben már csak azért sem tudok dönteni, mivel a programozás rendszergazdánk, Pálinkás István kezében van. Magam pedig csak a szótár szerkesztésében veszek részt.

Mindazonáltal fiziológiai szempontból azt tudom mondani, hogy a szem nyugtatására leginkább a levélzöld szín alkalmas. Ez a szín kétségtelenül tartalmaz kék színt is, viszont kevés sárgát is. Azt is gondolom, hogy "színterápia" céljából talán mégsem szerény oldalunkat kellene helyszínül választani. Ha nyugtató kék színre vágyik, elég csak feltekintenie a nappali felhőtlen égboltra, ha pedig nyugtató zöldre, akkor a tavaszi zsenge fűre, lombozatra.

Javaslatát természetesen továbbítom rendszergazdánk felé, s majd Ő eldönti, hogy pl. a fele háttérszín kialakítása mely mértékben befolyásolja a láthatóságot, olvashatóságot.

Ami a jelentéstartalom bővítését illeti: nem gondoltunk arra, hogy szótárunk lexikális anyaggá bővüljön. Amennyiben a gyakorlati alkalmazásra tekintettel bővebb tényanyagot szeretne, rendelkezésre áll az Internet végeláthatatlanul bőséges kínálata!

Üdvözlettel: Kovács J. László dr., szerkesztő
Fürediné Kiefere Edit
2013.04.04. 21:56
Valóban olyan ez a fekete háttér, mint egy fekete tábla, és jól látszanak rajta a betűk, de hangulatilag jobb lenne egy világos kék háttér, mely megnyugtató a szemnek és a léleknek is.Mi úgy is enerváltak, energia szegény állampolgárok vagyunk, a színterápia alkalmazása sokat jelentene a pozitív változásban, mert az agy fényképez és úgy tárolja az adatokat, az eseményeket.Még az is sokat jelentene, ha legalább a fele háttér pasztell színű lenne.A szavak jelentés tartalma is lehetne bővebb a gyakorlati alkalmazás miatt.
Kovács J. László dr.
2013.03.18. 18:31
Tisztelt Márkus Barnáné!

Köszönjük elismerő szavait, melyet szeretnénk többször olvasni ... másoktól is!

Nos, ami a hátteret illeti: erről megoszlanak a vélemények. Magam csatlakozom az Ön véleményéhez, ugyanis egy sötét háttéren világos betűk mindig is jól látszanak!

Mi is jó egészséget kívánunk Önnek, nem csupán a szótár használatához!

Üdvözlettel: Kovács J. László dr., szerkesztő
dr.Márkus Barnáné
2013.03.18. 14:35
Tisztelt Kovács Úr! Csak röviden :nagyon jónak és hasznosnak tartom az oldalt.A sötét háttér kifejezetten tetszik,szemet nyugtat ,könnyebben olvasható a szöveg.Jó egészséget kívánok a munkájukhoz.Üdvözlettel:Márkusné
Kovács J. László dr.
2013.03.08. 19:16
Tisztelt Bodnár Iván Ferenc úr!

Az "illetve" határozó szavunk szinonim jelentése "illetőleg", amely egy szóban forgó személyre vagy dologra vonatkozik. Írásban ill. rövidítéssel is jelölhetjük.

Nyelvtani szempontból nem kötőszó, mint ahogyan azt többen is megfogalmazzák.

Tulajdonképpen értelmileg azonban számos egyéb határozó helyett állhat. Ilyenek pl. jobban mondva, vagyis, továbbá, azonkívül, azonfelül, stb.

Mivel e szavaink részben ellentmondóak lehetnek, jogi szövegekben az "illetve" szó nem használható!

Fontos tudni, hogy a helyesírásban az illetve határozószó formailag mindig vessző után áll!

Üdvözlettel: Kovács J. László dr., szerkesztő

Bednár Iván Ferenc
2013.03.08. 18:23
Mi az " illetve " szóértelmezése ?

Köszönöm: BIF
Kovács J. László dr.
2013.03.03. 12:16
Tisztelt Kovács Róbert úr!

Köszönjük oldalunk elismerését!

Tájékoztatjuk, hogy a valamikor volt letölthető változat frissítése megszűnt. Helyette azonban rendelkezésre áll a "hordozható" formájú ún. okos-telefon, amely adott esetben még a saját gépen futtatható szótárat is képes helyettesíteni.

Kérjük, hogy amennyiben ismeretlen jelentésű szóra bukkan, vagy nem pontosan ismert idegen szóval találkozik, forduljon bátran szerkesztőségünkhöz. Igyekezünk a lehető leggyorsabban reagálni a kérésre.

A MÉSZ-en végzett munkáinkban semmilyen állami támogatást nem élvezünk. Ebben a munkában teljesen saját erőforrásunkra hagyatkozhatunk csupán. Non-profit irányulásunk célja a köz szolgálata, és ebben szeretnénk maradni, amíg ez erőnkből kitelik!

Üdvözlettel: Kovács J. László dr., szerkesztő
Kovács Róbert
2013.03.03. 11:43
Tisztelt szerkesztőség!
Oldalukat nagyon hasznosnak ítélem, többször használtam is. Sajnálatosnak tartom azonban, hogy a letölthető változatát nem frissítik. Ugyanis nincs mindig Internet elérése az embernek munka közben (például egy több órás vonat- vagy autóbuszos utazás alatt), amikor pedig az idő kihasználása végett például laptopon vagy táblagépen szeretne dolgozni, és felmerül valamilyen ismeretlen jelentésű vagy nem pontosan ismert idegen szó. Feltételezem, hogy értékes munkájukat az állam közpénzből támogatja, ez esetben viszont indokolt lenne, hogy a szótár időnként frissített változatát letölthető formában a köz rendelkezésére bocsássák.
További munkájukhoz minden jót kívánok.
Tisztelettel
Kovács Róbert
Kovács J. László dr.
2013.02.14. 15:23
Tisztelt Timea Meszaros!

A "sajnos" szavunk úgynevezett mondatszó. Ennek jelentése sajnálom, vagy sajnálatos.
Ha példával kívánja illusztrálni, talán elfogadja a "kár" szavunkkal is inkább egybehangzót:
"sajnos nem mehetek el oda".

A "sajnos" szónak van még régies melléknévi jelentése is: "elszomorító, sajnálatos".

Mint látjuk, a "sajnos" szó mindenképpen valamilyen sajnálatos körülményre utal.

A "kár" szavunknak szintén van sajnálatos értelmezhetőségű jelentése. Talán az előző példamondat világít erre rá leginkább: "kár, hogy nem mehetek el oda". Utóbbi mondatban az ember valamilyen veszteségre vagy rossz helyzetre utal.

A "kár" szavunknak másik jelentése sajnálatos dologra vagy fölösleges, haszontalan dologra is utalhat. Példákkal illusztrálva egyiket is, másikat is:"kár ezért a tehetséges fiúért"; "kár a fáradságért".

Mindkét példabeli szavunk ékes példája annak, hogy nyelvünk mennyire gazdag kifejező erővel bír. Nem sok ilyen nyelv van a világon. Képesek vagyunk a sajnos és kár szavunkkal egy és ugyanaz gondolat alapján más és más módon megnyilatkozni mások számára.

Üdvözlettel: Kovács J. László dr., szerkesztő
Timea Meszaros
2013.02.14. 14:19
...előző beírásom egy korábbi üzenethez kapcsolódik, ahol a sajnos szó jelentéseiről volt szó ... Mégegyszer köszönöm a segítséget!
Timea Meszaros
2013.02.14. 14:16
Jó napot kívánok,
engem nem csak a sajnos jelentése érdekel, hanem a SAJNOS és KÁR közötti különbség(ek). Én igazából érzem a különbséget, de nehéz ezt egy magyarul tanuló barátomnak elmagyarázni - segítenének ebben? Köszönöm szépen
Kovács J. László dr.
2013.02.05. 13:29
Tisztelt Simon Sándorné!

A vers, amelyből egy sortöredéket adott meg Ady Endre: "Hunn, új legenda" c. verse (1913).

Ugocsa non coronat:szállóige.

Az Ugocsa non coronat latin kifejezés, azt jelenti, hogy Ugocsa nem koronáz. Ismert történelmi szólás, eredetét pontosan megállapítani nem lehet. A hagyomány szerint Ugocsa vármegye írta ezt a lakonikus választ az 1505. év rákosi gyűlés határozatára, amikor I. Ferdinánd a rendeket koronázásra (1527. nov. 3.) meghívta.

Mivel a történelmi Magyarországnak Ugocsa volt a legkisebb vármegyéje, a többnyire ironikusan idézett szólás azt a fajta tiltakozást teszi nevetségessé, amikor a tiltakozónak nincs meg a kellő tekintélye ahhoz, hogy véleményét kellőképp érvényesíteni tudja.

Egy másik verzió szerint az 1722. évi országgyűlésen hangzott el először, mikor a pragmatica sanctio-t tárgyalták. A leányörökös megkoronázásáról a szavazás coronat vagy non coronat kifejezésekkel történt. Állítólag egyedül az ugocsai követ szavazott „non coronat”-tal s ezóta forog közszájon. Egy időben még hozzátették: sed ornat. Tény, hogy 1635-ben már használták, így ez a verzió kevéssé valószínű.

Ugocsa vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északkeleti részében, utolsó székhelye Nagyszőlős volt. Területe Ukrajna, Magyarország és Románia között van felosztva.

Üdvözlettel: Kovács J. László dr., szerkesztő
simon sándorné lanto
2013.02.05. 11:14
Ady Endrének van egyik versében "ugocsa non coronat". Ez azt jelentené, hogy Ugocsa nem kér koronát? Ki vagy mi az az ugocsa? köszönöm válaszát.
Kovács J. László dr.
2013.01.29. 18:24
Tisztelt Mór László!

Szórakoztató a felvetése... :-)

Komolyabbra fordítva a szót: a kacagány szavunknak semmi köze nincs a kacag igénkhez.

Ennek okán nincs "röhögény" szavunk (pedig milyen murisan is hangzana?!)

Üdvözlettel: Kovács J. László dr., szerkesztő
Oldalak: [1][2][3][4][5][6][7][8][9][10][11][12][13][14][15]